Antal Balázs: Az előszoba
Az előszobában lakik az érkezés.
Hosszú, vizes kabátja, sáros cipője van,
kalapja alól nyirkos arc figyel.
A küszöbön az indulás tanyázik,
az ő cipője tiszta, kabátja száraz,
kalapja itt még aligha van.
Kintről a kint mindig ráesik,
ahogy az érkezésre mindig a bent zuhan.
A kettő ritkán találkozik –
a találkozás a lépcsőházban lakik,
de beszűrődnek a hangjai.
A bentiek próbálják hallani, vagy nem hallani.
Az előszobában laknak a köszönő szavak,
ott lakik a szia meg a viszlát,
és ott lakik a ki az is, meg bejut rá a válasz,
az a válasz is, amire az ajtó zárva marad.
